Álláspont a 2017-es állami és társadalombiztosítási költségvetésről, valamint a bizalmatlansági indítványról

Az RMDSZ javaslatára több, az erdélyi magyarság számára fontos terv finanszírozását teszi lehetővé az idei állami és társadalombiztosítási költségvetés. Ezért a szövetség parlamenti frakciói február 7-én megszavazták ezt a törvényt.

 

A szövetség módosító javaslatait is tartalmazó költségvetés szerint:
1. kétszáz lejjel nő a minimálbér, 1250 lejről 1450 lejre;
2. 917,5 lejre emelkedik a nyugdíjpont értéke, július 1-től pedig 1000 lejre;
3. a nyugdíjas kori garantált minimál jövedelem értéke 400 lejről 520 lejre emelkedik;
4. 100 százalékban kifizeti az állam a fogyatékkal élőket gondozó asszisztensek bérezését (ezidáig a tb. költségvetés rendelkezett arról, hogy 90 százalékos állami finanszírozásban részesüljenek);
5. Minden évben az állami költségvetésből, az áfából visszaosztott összegek egy részét a megyei önkormányzatok kizárólag úthálózataik javítására használhatják. Azt követően, hogy elfogadták az RMDSZ javaslatát, idén átlagban 2,2 millió lejjel több pénzt irányoznak elő a 2017-es állami költségvetésből a tavalyihoz képest a megyei és községi utak felújítására. 2016-hoz képest Bihar megye 2,4 millió lejjel, Hargita és Maros megye 2,3 millió lejjel, Kolozs, Szatmár, valamint Szilágy megye 2,2 millió lejjel, Brassó és Kovászna megye 2 millió lejjel kap többet a megyei és községi utak felújítására. Valóban ezen összegek nem jelentenek sok kilométer utat, azonban jelentős előrelépés az elmúlt évekhez elkülönített összegekhez képest. Így összesen Bihar megye 11,1 millió lejt, Szatmár megye 10,4 millió lejt, Maros megye 10,4 millió lejt, Hargita megye 10,8 millió lejt, Kovászna megye 9,6 millió lejt, Brassó megye 9,4 millió lejt, Kolozs megye 10,4 millió lejt, Szilágy megye 10,7 millió lejt kap megyei és községi útjainak javítására idén.
6. 903 millió lejt irányoznak elő az észak-erdélyi autópálya megépítésére;
7. 18 millió lejt kapnak összesen a nagyváradi és a marosvásárhelyi repterek korszerűsítésre;
8. egy, pedagógusoknak szánt, kisebbségi szakmai továbbképző központ létrehozására 2 millió lejt irányoz elő a költségvetés az államkasszából. Ez elsősorban az erdélyi magyar pedagógusoknak továbbképzési lehetőségeit hivatott bővíteni;
9. megoldódik a magyar történelmi egyházak személyzeti gondjainak egy része: a magyarok által is lakott megyékben 5 %-kal emelik meg a nem klerikális személyzet (pl. kántor, harangozó) számát a történelmi egyházak esetében. Ezt azt jelenti, hogy tíz év után nő a nem klerikális alkalmazottak száma: Hargita megyében 17-tel, Kovászna megyében 11-gyel, Maros megyében 37-tel, Szatmár megyében 23-mal, Szilágy megyében 27-tel, Bihar megyében 42-vel több alkalmazottja lesz a történelmi egyházaknak, mint eddig.

Az RMDSZ parlamenti frakciói úgy döntöttek, hogy a bizalmatlansági indítvány szerdai vitájában részt vesznek, de a szavazáson nem.

• Nagyon fontos, hogy legyen parlamenti vita a jogállamiságról, annak hiányáról, és mindarról, ami a társadalmat jelenleg foglalkoztatja.
• A Grindeanu-kabinet hibát hibára halmozott rövid idő alatt, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, az RMDSZ ezért nem támogatja szavazataival a PSD-t. Ugyanakkor: a koalíciónak megvan a többsége, nem lehet leváltani a parlamentben, a kormányt alkotó PSD-ALDE-nak 54 százaléka van.
• A bizalmatlansági indítványt jó lelkiismerettel nem lehet megszavazni: nincs mögötte semmilyen elképzelés, szándék arról, hogy mi történne a kormány esetleges leváltása után. Az ellenzék indítványa komolytalan, ő sem bízik sikerében, kormányfőt, kormányprogramot nem ajánlott a jelenlegi kormánykoalíció helyébe.